Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Redwork technika története és rövid leírása

2008.01.09

A Redwork hímzési technika

 rövid története és bemutatása

 

2007. november 10.

Kerekes Istvánné, Pintyő előadása

 
Ha meg akarjuk ismerni a Redwork történetét vissza kell lapoznunk az időben egészen az 1800-as évek végéig. Ez jó pár oldalt jelent, ugye. Képzeljük el, hogy a Viktoriánus időkben Angliában csak az igazán vagyonosak és a papok járhattak hímzett selyem ruhákban és használhattak díszített selyem kendőket, keszkenőket vagy szalvétákat. Csak az igazán finom mosást bírták ugyanis az akkori festett hímzőfonalak, így legtöbbször selyemre kerültek. Az 1800-bas évek végén megjelent azonban egy olyan piros fonalfajta, amely az igen intenzív használatnak – és mosásnak -  kitett pamut és lenvászon anyagokat sem fogta meg. bármenyit is mosták, hordták a ruhát. Színtartósága volt tehát fő erénye, de színét is nagyon megszerették. Ez a fonal Indiából származott és sötét piros színe volt, amely sokak számára egy gazdag, színes és pezsgő életet szimbolizált. Akkor mutatta meg igazi mélypiros színét miután ráöltötték egy fehér, kontrasztos anyagra. Használtak még indigó kéket is – ezt Blue Redworknek hívták (blú redvörk), illetve használtak még feketét és sötétzöldet is (zöld fonalat leginkább a növényi mintáknál használtak, akár többféle árnyalatban, francia
csomókkal hímezve a terméseket). A piros szín azonban uralkodó volt.
A technika minden bizonnyal Európából utazott Amerikába, ahol nagyon hamar hihetetlen népszerűségre tett szert. Elsősorban a puritánok, bevándorlók, parasztok és középosztálybeliek használták a technikát. Olcsó, egyszerű és mindenhol elérhető volt.  Tulajdonképpen napjainkban innen utazott vissza Európába a foltvarrók keze alatt. 
 
De maradjunk még az 1800-as 1900-as években. Ebben az időben lettek népszerűek az ún egy penny-s négyzetek. Kb 15 cm-esre szabott muszlin vagy pamutvászon négyzeteket képzeljünk el amelyekre mintát nyomtak ill. rajzoltak. Ezeket a hímzésre váró darabokat egy penny-ért árulták. Miután kihímezték gyakran kerültek használati tárgyakra az egy penny-s négyzetek mint pl. konyharuha, párnahuzat, terítő, de nagyon sokszor épültek be egy foltvarrással készült takaró egy mezőjeként.
Népszerűségének oka még az is lehetett, hogy egy igen egyszerű, ám mutatós technikával álltak szemben a háziasszonyok. Maguk az öltésfajták is a legegyszerűbb öltések közül valók: száröltést, tűzőöltést és láncöltést használtak.
A minták is csupán egy körvonallal megrajzolt minták. Egyszerű, a mindennapi életben megjelenő motívumokat használtak: állatok, gyümölcsök és zöldségek, virágok, gyerekjátékok, gyerekversek szereplői és más konyhai, illetve az otthon zajló élet mintáit. Néha fontos ünnepek, események szimbolikáját is megtalálhatunk egy-egy munkán mint pl. az akkori művészvilág fontos megjelenési helyének a Világkiállításnak állít emléket néhány antik darab.   Ennek a technikának köszönhetjük minden bizonnyal az egyszerű vonallal megrajzolt mégis karakteres nagy kalapos, szoknyás francia Zsuzsi babát. Ezeket használati tárgyakra varrták rá, a legnépszerűbb felhasználási felületek voltak - Patricia Cummings, kilt kutató kutatásai alapján-: párnahuzatok, székpárnák illetve székruhák, esernyő tartók, étkezési alátétek, tűpárnák, asztali futók, asztalterítők, ruháskosár takarók, szennyes ruha zsákok, kötények, kenyérkosárba való kendők, anyag fésűtartók, díszpárnák, hímzett hajfogó sapkák, vallási témájú képek, mindenféle terítők és ágytakarók avagy kiltek. 
 
Tulajdonképpen bárki meg is rajzolhatta saját, egyedi mintáját használati tárgyaihoz, akár kelengyéje hímzésekor. A mintákat egy idő után népszerüsítették az akkori katalógusok és újságok mint pl. a Work Basket (vörk baszket) és a modernebb magazinok mint pl. a McGall’s Needle Craft (Mek Góls Nídl Kraft). A minták túlélték az egy penny-s négyzeteket.
 
Manapság sokan gyűjtik a - már antiknak számító - ük-nagymamák keze munkáját. Ezt néha nehezíti, hogy sokszor egy nagy ágytakarón szerepel több tucat kis egy penny-s négyzet. Ezek fontos emlékei a több száz évvel ezelőtti intim családi hangulatnak, és mindennapi életüknek. A puritánok szorgalmas emberek hírében álltak, jelszavuk volt a „pihenő kezek az ördöggel cimborálnak” mondat. Ezek az is asszonyok szívesen vették elő hímzéseiket téli estéken, amikor más munka már nem akadt. Az egyszerű, gyors ám mégis nagyon mutatós technikával egy este alatt feldíszíthették, például minta nélküli konyharuháikat.
Azt mindenképpen tudnunk kell azonban, hogy az akkori időkben ez sokkal több volt mint csupán egy dolgos nemzet kézimunkája. Minden nőnek tanulnia kellett hímezni, az iskolákban szigorúan szerepelnie kellett a tanmenetben. Árva gyerekeket is okították a hímzés fortélyaira, így reményük lehetett családoknál cselédként elhelyezkedni, amely egyszerre megoldotta a lakhatási és megélhetési gondjaikat. Az angliai Kensington Királyi Hímzőiskolának nagy szerepe volt a Redwork elterjedésében. A mai napig ezt az iskolát említik a legnagyobb támogatójaként és technikájának tökéletesítőjeként. Egy öltés fajtát is elneveztek az iskoláról: ez lett a Kensington öltés. Minden bizonnyal a lányok a hímzésen túl tanultak koncentrálást, türelmet és az idő hasznos eltöltését is. Nem utolsó sorban meg kellett tanulni a hímzőfonallal olyan ugyesen bánni, hogy elkészíthessék azt a bizonyos tulipános ládába való kelengyét. 
Az egy penny-s négyzetek a 19. század végétől egészen a II. Világháború kezdetéig biztosan szerepeltek a boltok polcain, noha népszerűségük már hamarabb alább hagyott. Miután többféle színtartó fonál megjelent a piacon, a kézimunkázók áttértek a bonyolultabb és finomabban kidolgozott mintákra és technikákra.
Igazából a változó és alakuló háborús időkben mindenfajta hímzés hiányzott a mindennapokból érthető okokból. A két háború után, az 50-es években tértek vissza a dolgos, hímzőkedvű kezek, és részei lettek az életnek újra, egyre törekvő népszerűséggel, egészen a modern keresztszemes technika megjelenéséig és tovább.
            Napjainkban a fotvarrók és foltraforgók fedezték fel újra ezt a hajdan népszerű technikát, amikor antik kilteket akartak rekonstruálni, amik számos árverésen bukkantak fel. Tulajdonképpen, mivel a legtöbb egy penny-s négyzet patchwork takarók mintáiként él ma, jogos igény, hogy a foltvarró társadalom fedezze fel és népszerüsítse újra ezt a technikát.
 
A hímző nő imája
Isten segítségével látom hímzésem
A napig amikor meghalok.
S mikor az utolsó fonalam is beöltöttem
És már hallgatnak az ollók,
A munkám nem díszíti síremlékem
Így mások is megláthatják még
Az örömöt amit a munka adott, Istenem,
A tehetséggel amit tőled kaptam én.
Anonymus
 
Néhány praktikus tanács a mai Redwork hímzőknek
 
·       Az eredeti piroshoz a legközelebb az DMC 304 illetve a 498-as piros színei állnak. (ajánlják még a 817, 321 DMC fonalakat, illetve a 1005, 13,47,1006 számú Anchor fonalakat)
Színtartóság szempontjából még ma is kockázatos vállalkozás azért a piros és a fehér találkozása. Megoldás lehet – ha a mintát mosni is akarjuk majd – a fonalat ecetes vízbe áztatni majd törölközőben kinyomkodni és megszárítás után lehet dolgozni vele.
Ha nem akarjuk mosni a mintánkat nem kell feltétlenül színtartóvá tenni fonalunkat, de vigyázzunk, hogy ne is nyálazzuk meg azt befűzéskor, inkább használjunk befűzőt. Használat előtt érdemes ellenőrizni a fonal színtartóságát. Az eredeti technika védelmében egy színt válasszunk a kezdetekkor (ez lehet piros, kék, esetleg fekete vagy zöld, de bármi amihez kedvünk van) és ezzel hímezzük ki az egész mintát.
 
·       Az alap lehet fehér pamutvászon vagy len, amin a pirossal hímzünk, de lehet ekrü is amire akár kékkel is hímezhetünk. Más színű fonalat is használhatunk de ne feledjük, hogy sok évvel ezelőtt őseink a piros fonalat használták.  Ha antik hatást akarunk elérni festhetjük az anyagot teával vagy kávéval. Ne felejtsük el beavatni az anyagot mielőtt hímeznénk.
 
·       Használjuk a legegyszerűbb öltéseket: száröltés, láncöltést vagy akár a tűzőöltést vagy a Kensington öltést – ha bárki tudja melyik is az. (létezik Angol Kensington öltés, Dél-Kensington öltés stb.) Legszebb a munkánk ha egy öltést választunk és azzal öltjük ki az egész mintát.
 
·       Bármilyen tűt használhatunk aminek elég nagy a lyuka, hogy a fonalunkat befűzhessük. Egy fontos,  hogy hegyes legyen. 9-es 10-es vagy kézimunka tű megfelelő lehet, de igaziból mindenki megtalálhatja a saját ujjának valót.
 
·       A mintát a szokásos módokon másolhatjuk át az anyagra. Egyre vigyázzunk, hogy nagyon vékony vonallal rajzoljuk át, hiszen egyetlen vékony vonallal is hímzünk majd. Ne felejtsük el, hogy magunk is rajzolhatunk mintákat! És bármilyen egyszerű mintát találunk használhatjuk redwork mintának. Vigyázzunk, hogy ne válasszunk sok apró részletet tartalmazó mintát. (amint azt említettem a legjobbak erre a technikára a gyerekminták, Zsuzsi baba, bibliai történetek megjelenítése, a hét napjai, ünnepi minták stb.)
 
Ha igazán a régi technikát és mintát akarod újjáéleszteni, használj olyan mintákat amelyek 1880 és 1940 között voltak népszerűek, az említett piros fonallal hímezve.
 
 Készítette: Parnaki Ágnes  
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vidám redvork

(Tóthné Enci, 2009.10.04 22:35)

Kedves Ági!
Az alábbi fő-lapon csodálatosan kedves hímzésminták(babavárás), applikációk találhatók, köztük az almappákban is sok redworkos kép, ill. az egyes általam külön linkcímen redwork-ösök.


http://www.bunnycup.com/sets.aspx

http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=327

http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=239
http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=179
http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=177
http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=171
karácsonyi:

http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=153
http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=145
http://www.bunnycup.com/viewset.aspx?designset=143
Jó egészséget, üdv.:Enci


köszönöet

(Bruercsi, 2008.11.03 10:06)

Kedves Pintyő! Nagyon élvezetes leírást tettél közzé a redwork-ről! Köszönöm! Bruercsi

tothenci@freemail.hu

(Tóthné Enci, 2008.09.15 15:42)

Kedves Pintyő!Fiatal koromban sokat hímeztem, ezért is örültem a nagyon alapos leírásnak, sokat tanultam belőle!
Jól jött volna néhány kép a szöveg mellé. Alább található egy webcím, amelyen látható egy-két minta.
További jó munkálkodást:Tótné Enci
http://www.redwork.info/free_redwork_patterns.html